Tűzoltó utca 7. – Szabadesés kritika

Pálfi György, a hivatalos premier előtt Karlovy Varyban már három díjat is bezsebelő alkotása, a dél-koreai támogatással készült Szabadesés egy ház különböző, de valamilyen szinten mégis kollektív szorongásait tematizálja hét epizódon keresztül.

A történet szerint a Molnár Piroska által alakított, és némiképp a magyar átlag-nyugdíjas megjelenését tipizáló öregasszony-karakter a férjéhez fűződő fásult viszonyból panelházuk tetejére, majd az onnan végrehajtott talpas-ugrásba menekül, hogy banyatankja és Pennys-zsákja furcsa társaságában a ház előtti piszkos-szürke betonon landoljon. A vágyott halál azonban nem jön el, ráadásul a lift is elromlik, ezért az idős hölgy kénytelen gyalog elindulni felfelé. Lassú zarándokútja során a sajátján túl még hat lakásba tekint be, melyek történeteit még a zuhanás közben leste meg, az ablakon keresztül.

molnár piroska

Az ezredforduló utáni magyar filmes nemzedék egyik legkiemelkedőbb alkotójától, Pálfi Györgytől a korábbi életműben sem volt idegen az epizodikus szerkezet és az groteszk alaptónus. A 2002-es Hukkle például játékos fogalmazásmóddal nyúl egy vidéki falu eseményeihez, míg a 2005-ös Taxidermia külön szálakon dolgoz fel egy háromgenerációs családtörténetet, nem ritkán gyomorforgatóan abszurd jelenetekkel (mint az evőverseny és az önpreparálási folyamat). A Szabadesés esetében a mozaik-szerű szerkezet még tovább fokozódik: egy hétszintes ház emeletenkénti lebontásban elmesélt történetei elevenednek meg a vásznon.

Az egymástól mind stílusban, mind tartalomban markánsan elválasztott sztorikat az emberi szorongások vizuális megformálása, a belső, zárt és pont emiatt kísérleti térként működő helyszínek és a ház egésze köti össze. Így az épület Szabó István 1973-as Tűzoltó utca 25. c. filmjében szereplő bérházhoz hasonlóan a lakók kollektív lelkületének megtestesítőjévé válik, ez esetben nem az emlékezeté, hanem a félelmeké (ahogy erre a trailer is utal). Másik értelmezés szerint – a történetek abszurd, metaforikus jellege miatt – maga a ház is álomszerű, létezése mindössze ürügy arra, hogy az egymástól nagyon különböző sztorikat egy közös tér is összetartsa a gondolatiságon túl. Egyébként az események a világ bármely városának, bármely lakásában játszódhatnának, a társadalmi kötöttség ugyanis mindössze az öngyilkos hölgy szálán bukkan fel – a tipizált megjelenítéssel és azzal, hogy a ház tetején játszódó külső jelenetben a Gellért-hegyre látunk rá. Pálfi idei filmje tehát elszakad a magyar valóság problémáitól, fénykörét sokkal egyetemesebb, minden ember számára ismert témára irányítja – a mélylélektanból fakadó félelmekre.

szabadeses_cimkep

Ez alapján például a második jelenetben egy előkelő társaság esti összejövetelén, ahol mindenki szmokingot/kisestélyit visel, egy nő azonban teljesen pucéran tűnik fel, bár ezt látszólag mindenki természetesnek veszi. Ez a motívum a mások előtti mezítelenség-érzet, azaz kiszolgáltatottság és az ebből fakadó szorongás megtestesítéseként lehet értelmezni. A steril környezetben játszódó házastársi dráma a fertőzésektől való félelmet nagyítja fel groteszk módra, míg a kisfiú lidércnyomás-szerű tehén-látomása az apai agressziótól való rettegés kivetülése.

A Szabadesésbena rendezőre jellemző játékosság a különböző epizódok stíluskülönbségében lelhető fel: a két férfi-egy nő viszonyára épülő, és talán a hét epizód közül a leggyengébbre sikerült házastársi komédia a sitcomok formanyelvét, a fóliába csavarva szeretkező pár steril lakása a sci-fik fehérben úszó, futurisztikus közegeit idézi meg. Emellett az ezredfordulós magyar filmes nemzedékre jellemző kiemelt test-megjelenítés is érvényesül a Szabadesésben: például a „visszafele szülés” explicit megmutatásában, vagy az előkelő estélyen résztvevő hölgy meztelenségében.

Az-első-képek-Pálfi-György-Szabadesés-című-filmjéből

Bár a Szabadesés tagadhatatlanul szórakoztató és érdekes film, azon túl, hogy plasztikusan illeszkedik a rendező eddigi életművébe, sajnos az epizódok közötti koherencia néhol igen esetlegesnek tűnik (például a sitcomos rész vagy a levitációs gyakorlat esetében). Ez persze betudható a gyártási folyamat kényszeresen gyors ütemezettségének is (a dél-koreai alapítványi támogatás elnyerése miatt pár hónap alatt kellett elkészíteni a Szabadesést), ami miatt talán kevésbé maradt idő az egyébként briliáns ötletek szorosabb összegyúrására.

Értékelés szabadesés

 

A cikk a 2014-es Filmtett workshop kritikaíró műhelyében készült.

Comments are closed.