A lázadás szikrái – Star Wars Rebels 1. évad

Amikor 2013-ban bejelentették, hogy a Klónok Háborúja animációs sorozat időnek előtte véget ér rajongók „milliói jajdultak fel fájdalmukban”. A sorozat ekkor az ötödik évadában járt, de már a hatodik, hetedik és nyolcadik évadok is előkészületben voltak.  Tehát nemcsak a nézőket, de a készítőket is váratlanul érte a hír, azonban még így is össze tudtak hozni egy utolsó, csonka évadot, amiben valamennyire sikerült összekötni a sorozatot a harmadik filmmel, de igazi lezárást így sem kapott (sőt a tény, hogy a hatodik évad az egyik legjobb volt, csak növelte a széria elvesztése iránt érzet bánatot). Nem sokkal ezután a Disney felfedte, hogy a Clone Wars elkaszálásának hátterében az állt, hogy szabad utat adjon a saját gyártású szériájának, a Rebelsnek (nálunk: Lázadók). Amely ellentétben a Klónok Háborújával a Cartoon Network helyett az anyacég saját csatornáján a DisneyXD-n kapott helyett. Már ebből (és a korai promóciós képekből) nyilvánvalóvá vált, hogy az új sorozat valamivel fiatalabb korosztályt fog megcélozni, mint elődje. Ez pedig csak erősítette a vele szembeni ellenérzéseket (hiszen az rajongók sosem szeretik, ha befejezik kedvencüket, csak azért, hogy aztán valami mást nyomjanak le a torkukon). A sorozat nemrég ért az első szezonja végére és bár messze nem tökéletes, számomra abszolút kellemes meglepetés volt. Spoilermentes évad kritika következik.

A Star Wars Rebels cselekménye öt évvel a yavinni csata előtt kezdődik, a Birodalom már javában uralja a galaxist, ám a lázadás még igencsak gyerekcipőben jár. Főszereplőink a Szellem nevű űrhajó legénysége, akik szabadúszó csempészként keresik a kenyerüket és bár nem tagjai semmilyen hivatalos „lázadó frakciónak”, nem is nevezhetőek a Birodalom nagy rajongóinak és ezt minden adandó alkalommal igyekszenek is a rezsim tudatára adni.

A csapat vezetője Kanan (Freddie Prinze Jr.) a szökevény Jedi, aki sokkal inkább hasonlít Han Solo-ra, mintsem a filmek szentfazék Jedi mestereire. A csapat többi tagja pedig Hera (Vanessa Marshall), a Szellem pilótája, aki szinte egyenrangú Kanannal, Zebb (Steve Blum), a társaság izma és fajának egyik utolsó képviselője – hiszen többségüket egy felkelés során lemészárolta a Birodalom – Sabine a mandaloriai grafiti művész és robbantás szakértő, illetve Chopper, az igencsak szemétláda droid. A dupla hosszúságú pilot epizódban csatlakozik hozzájuk a fiatal Ezra (Taylor Gray), akinek a Birodalom elfogta és meggyilkolta a szüleit, mert rendszerellenes rádióadásokat közvetítettek. Ő róla hamarosan kiderül, hogy erő-érzékeny ezért Kanan tanítványának fogadja.  (Emiatt utóbbit is folyamatos kétségek gyötrik majd, mivel hivatalosan sosem avatták mesterré).

KananCrew

Sokszínű és szerethető karakterek, akik – ha, nem is túl nagymértékben -, de folyamatos fejlődésen mennek keresztül a 13 rész alatt. Az pedig külön pozitívum, hogy igazodva a SW hagyományaihoz van benne önálló, erős, vezetői pozícióban lévő női karakter (nem is egy!). Annak pedig még jobban örültem, hogy bár érezhetően inkább a 6-14 éves korosztályt célozza a sorozat, mégsincs benne viccesnek szánt, de valójában idegtépő karakter. Jar Jar Binks-sel ellentétben a comic reliefnek szánt karakterek tényleg viccesek (leginkább Chopper szemétkedései fognak idősebbek arcára is mosolyt csalni). Illetve a fiatalabb karakterek, mint Ezra és a „menő lány” Sabine messze nem olyan idegesítőek, mint Ashoka a Clone Wars korai évadjaiban. Jó döntésnek tartom, hogy a Klónok Háborújával ellentétben  itt nem a már ismert karakterek vannak középpontba, mert így az írók szabadsága is nagyobb. (A mindkét szériát készítőként jegyző Dave Filoni, már azt a sorozatot is ehhez hasonlóan akarta csinálni, csak ott még Lucas kikötötte, hogy márpedig muszáj Anakin és  Obi-Wan főszereplőnek.) Ráadásul a szinkron színészeket is jól eltalálták, minden szereplő esetében.

Szerencsére nemcsak a világos, de a sötét oldalon is vannak remek figurák. (Na, persze most nem a rohamosztagosokra gondolok, ők továbbra is teljesen haszontalanok). Az Inkvizítor (Jason Isaacs) – a megmaradt Jedik felkutatásával és kivégzésével megbízott különleges ügynök – egy sok potenciállal rendelkező, remek és félelmetes új főgonosz, kár, hogy viszonylag kevés részben kapott szerepet (és sajnos, elég valószínű, hogy a későbbiekben sem bontják ki jobban). Aki pedig az évad végén tényleg nagyon megkeseríti majd hőseink életét az nem más, mint Grand Moff Tarkin,  aki remélhetőleg a jövőben nagyobb szerepet kap. Tarkin maga a megtestesült Birodalom és a tökéletes főellenség egy ilyen sorozathoz, végre itt a lehetőség, hogy azon tulajdonságai, amelyek bemutatására a IV. részben elég kevés idő jutott, most igazán kibontásra kerüljenek. Szóval az évad fő ellenfelei kompetensek és valós veszélyt jelentenek hőseinkre, így tudunk is izgulni értük és nem azzal a tudattal kell néznünk az összecsapásokat, hogy “á, úgy is a jók nyernek”. Azért nyilván nem egy Trónók Harcáról van szó és természetesen a jó fiúk most is 90, de például két olyan rész is volt, hogy egy főszereplő az ellenfél fogságába került (és meg is kínozták!).

Tarkin mellett még sok más, a klasszikus trilógiából ismert karakter felbukkan az első évadban, a legtöbbjüknek ráadásul az eredeti színészek kölcsönzik a hangjukat. Többek közt újra találkázhatunk majd C3PO-val, Lando Carlissiannal, Darth Vaderrel illetve Yodával is (igaz ő csak hangjában „jelenik meg”).

star-wars-rebels-season-1-episode-7-sith

Tehát a karakterekkel alapvetően nincsen gond, de ezt csak az fogja megtapasztalni, aki túl tudja tenni magát a sorozat grafikáján. Mert kétségtelen, hogy a legtöbb nézőnek a Rebels felemás vizuális megjelenítése fog vízválasztónak bizonyulni.

Kezdjük a pozitívumokkal: a dizájnt Ralph McQuarrie az eredeti trilógiához készített koncepciós rajzai alapján valósították meg (Zebb konkrétan Chewbacca eredeti tervei alapján lett megvalósítva). Így a sorozat sokszor valóban remekül adja vissza az eredeti széria hangulatát, de mivel az űrhajók/lépegetők nem teljesen ugyanúgy néznek ki, így azt is érezzük, hogy még jó pár évvel annak cselekménye előtt járunk.

Szóval az épületek, járművek, rohamosztagosok remekül néznek ki, továbbá az animációval sincsenek különösebb gondok gondok. Az űrcsaták (különösen a fináléban) és fénykard párbajok pedig sokszor kifejezetten látványosak (persze inkább TV-s színvonalon). Akkor viszont mi a problémám a grafikával? A karakterek. Értem, hogy a sorozat a kortárs TV-s animációs trendekhez próbál igazodni. De számomra egész egyszerűen túlságosan is minimalista az egész. Túl simák az arcok és az, hogy Ezrának nincsen körme, az elején kifejezetten idegesített (akkor legalább kesztyűje legyen). Azonban a mimika így sem rossz és legalább nem baltával vannak faragva a karakterek, mint a Klónok Háborújában. Nyilván a látvány a lehető legszubjektívabb, nézzétek meg és döntsétek el magatoknak, én nekem sikerült megszoknom, de ettől függetlenül szívesebben néznék egy sorozatot, ami ÍGY néz ki.

Star Wars Rebels

A fiatalabb korosztály megcélzása, azonban nemcsak a grafikán, de a dramaturgián is érezhető. A történetek jóval egyszerűbb felépítésűek és néha az infantilisabb humort sem mellőzi a sorozat. Szerencsére, azonban ahogy haladt előre az évad, az epizódok történetileg egyre összefüggőbbek, hangulatilag pedig egy fokkal komorabbak lettek.  Persze az idősebbeknek a sztorik néhol még így is felszínesnek vagy túl egyszerűnek hathatnak, azonban el kell fogadni, hogy ez alapvetően nem a mi korosztályunknak készült, viszont, ha ezt elfogadjuk, akkor számunkra is lehet élvezetes.  Teljesen biztos vagyok benne, hogy ahogyan a Clone Wars, ez is fejlődni fog az idő előre haladtával, sőt érezhető, hogy az alkotók tovább hozták a tapasztalataikat az előbbi sorozatból, mert véleményem szerint a nyitány annál jobban sikerült. Hiszen most úgy tűnik, hogy ebben már az elejétől hangsúlyosabb lesz az évadon átívelő sztori szál, ami abszolút pozitívum, hiszen 20 perc nagyon kevés, ahhoz, hogy minden rész önálló kerek-egész és jól kidolgozott történetet meséljen el. (A CW-ben is a több részes sztorik voltak a legjobbak). Viszont mindezek ellenére az írók néha egész komoly témákat (úgy, mint a diktatúrák természete, népirtás) is megpedzegetnek. Azonban az kicsit zavart, hogy az évad nagy része ugyanazon a (nem túl látványos és inger gazdag) bolygón játszódik, remélem a következő évadban több világra látogatunk el, hiszen mégis csak egy Star Wars sorozatról van szó.

Összességében tehát, azoknak a SW rajongóknak, akik a csatorna vagy a grafika miatt még nem kezdték el nézni, ajánlom, hogy vessenek rá egy pillantást. Hiszen, ha a túl tudják magukat tenni a néhol gyerekes hangvételen, akkor egy könnyed és szórakoztató heti húsz percet kapnak. Illetve a rengeteg klasszikus filmekre tett utalás is bizonyára elnyeri a tetszésüket. (Viszont akiknek már az Episode VII előzetesében megjelenő kereszt fénykard is szentségtörés volt, azok kerüljék a sorozatot messziről mert ebben van egy-két még rendhagyóbb sugárpallos) Aki pedig eddig is nézte, annak jó hír, hogy készül már a hosszabb és még komolyabb második évad (a készítők szerint, ha az első évad az Új remény, a második a Birodalom visszavág).

rebels

Comments are closed.