Az 5 legrosszabb dolog a Star Wars Rebelsben

Tízmilliók írják piros betűvel az idei évet a naptárba, hiszen 2015-ben érkezik az új Star Wars film, Az ébredő erő, utána pedig 2020-ig évente kapni fogunk egy új filmet a kedvenc galaxisunkból.

Amikor a Disney megvette a Lucasfilmet, új időszámítás kezdődött – szó szerinti értelemben is, hiszen az addig létező temérdek könyvet és játékot kitörölték a Star Wars kánonjából, hogy tiszta lappal tudjanak indulni az új történetek. A megvétel előtt elkészült Star Wars művekből mindösszesen a hat filmet és a Clone Wars animációs sorozatot tartották meg, a megvétel után viszont minden Star Wars témájú tartalom egyenértékűnek számít – tehát ami egy képregényben történik, az ugyanannyira integrált része a Star Wars univerzumnak, mint ami a filmekben fog.

Ennek az új kánonnak az első képviselője a Star Wars Rebels animációs sorozat, aminek az első évada 2014 őszén érkezett a Disney XD csatornára.  A Lázadóknak rengeteg előnye is van, én személy szerint szeretem is. Sőt, egy későbbi posztban azt fogom taglalni, hogy miért érdemes nézni, de bizony sok helyen mellényúlt az egyébként Clone Wars veteránokkal megerősített csapat. Lássuk az öt legidegesítőbb melléfogást, amivel a Rebelsben találkozhatunk!

5. Gagyi animáció

Sajnos nem csak a saját presztízsét rombolja a Disney, amikor gigacég létére gagyin animált lényekkel tölti be a tévéképernyőt: a sorozat pilot epizódjában szereplő vukik feltűnésekor szerintem az összes felnőtt néző egy emberként szisszent fel. És az igaz, hogy a kinézetnél fontosabb a tartalom, de ha a kinézet annyira rossz, hogy kizökkent a befogadói élményből, akkor ott bajok vannak. Főleg a Clone Warsban megszokott minőség után. De ezer szónál is többet mond egy kép, lássuk hát a vukikat:

4. Túlzott gyerekhumor

Értem én, hogy ez egy gyerekeknek szóló sorozat akar lenni, és nem titkolt célja egy új generáció bevonása a Star Wars univerzumba még az új filmek előtt – mondanom sem kell, a cél nemes! De sajnos a poénokat bizonyos epizódokban egyszerűen túltolják, míg máshol teljesen darkra veszik a formát. Nem értettem őket, valószínűleg a készítők sem mindig tudták, hogy mit akarnak, de a sorozat humora felnőtteknek sajnos élvezhetetlen. Mondjuk azt hozzá kell tegyem, hogy ha ezen múlik egy új Star Wars rajongói generáció kinevelése, akkor szívesen elviselem!

3. Epizodikus felépítés

Meggyőződésem, hogy a 20 perces sorozatrészek csak és kizárólag komédiáknak valók. Nem feltétlenül csak sitcomoknak, de komolyabb cselekményt csak nagyon nehezen lehet ilyen rövid idő alatt elmesélni. A Clone Wars-ban erre rá is jöttek, és 2-4 részes ún. “story arc”-okkal dolgoztak. Jól is működött, bár az igaz, hogy így szinte lehetetlen volt egy story arc közepén bekapcsolódni a sorozatba.

A Rebelsben igyekeztek valahogyan egyszerre kétirányba menni ezügyben: egyrészt van egy egész évadot lefedő (már-már háttér)sztori, másrészről igyekeztek önálló történettel rendelkező epizódokat gyártani. Ez néhol nagyon jól sikerült (9. rész, Path of the Jedi), de ennek a kulcsa az volt, hogy egyszerre kevés karakterre fókuszáltak. Amikor az összes karaktert bezsúfolták, meg hozzáadtak egy önálló (a fősztoritól lényegében független) történetet, néhány utalást a filmekre, meg ha már ott voltak akkor egy-két cameot, akkor sajnos egy nehezen élvezhető katyvasz lett a dologból (2. rész, Droids in Distress).

Persze, tudom, az üres helyek kitöltésére kitalált filler epizódok nagyon sok sorozatban ott vannak, és a legtöbbször idegesítőek, de ez még nem elég ahhoz, hogy szó nélkül elnézzem ezt a Rebelsnek.

2. Túltolt utalások

Egy-két jó kis Star Wars cameo vagy rejtett utalás mindig megmelengeti a rajongók szívét. Milyen király, amikor 6 képkocka erejéig látunk egy graffitit Cad Baneről, vagy hogy meglátogatjuk a negyedik filmben említett Kessel bolygót? De az sajnos már izzadságszagú, amikor minden epizódba bele akarnak zsúfolni 2-3 “I have a bad feeling about this” jellegű mondatot. Sokszor sajnos úgy, mintha kifejezetten egy-egy ilyen mondatért született volna egy jelenet. Ahogy mondtam, izzadtságszagú.

1. A Birodalom egy punci

Az egész évadnak az volna a lényege (a karakterek bemutatása és fejlesztése mellett), hogy megmutassa nekünk, hogy miért alakult ki az egész Galaxison végigsöprő Lázadás. Mi az a rémuralom, aminek hatására kialakul egy ilyen méretű felkelés?

Erre mit látunk? Két birodalmi tiszt baszogat egy gyümölcsárust, amiért annak nincsenek papírjai. Oké, mindezt bunkón, de ennyi. Hát ez nagyon durva, pont tegnap láttam egy ilyet a Lehel téren, majdnem fel is lázadtam. Ja, nem.

Sokan sokszor elmondják, hogy minden mennyivel jobb volt a Köztársaság idején. Még azt is látjuk, ahogy kaját szereznek az éhezőknek. Sőt, egyszer le is csuknak valakit. De nem látjuk se az éhezést, se a nyomort, se semmi ilyesmit. Sehol egy felégetett ház (lásd Luke otthonát a negyedik részben), sehol egy lebombázott falu, csak semmi durvaság. Igen, tudom, gyerekeknek készült, de így sajnos nem lehet hitelesen bemutatni egy velejéig romlott, elnyomó rendszert.

Az egyetlen zsarnoki dolog, amit valóban hitelesen és részletesen ábrázolnak, az az államilag kontrollált média, az előtt le a kalappal.

Nos, ennyi lett volna a mai picsogásom, ígérem, legközelebb pozitívabb leszek. A Rebels összességében jó sorozat, és érdemes is nézni – nemsokára össze is gyűjtöm, hogy miért – , de rendkívül idegesítő, amikor hat/hét évad Clone Wars után is amatőr hibákba esnek az alkotók. Ha ez a sorozat nem Star Wars témájú lenne, akkor nem hiszem, hogy nézném, arról nem is beszélve, hogy valószínűleg nem is kapott volna második (nemhogy harmadik) évadot. De kitartás, a Clone Wars szarabbul indult, az utolsó évadai mégis 10/10-esek lettek! A Rebels második évadának első része pedig több itt említett ponton is elég nagyot szépít!

  • http://trashneveles.blog.hu/ Máté B Pongrácz

    Na sikerült megoldanom a kommentelést :D.

    A cikk amúgy teljesen jó, többnyire – mint ahogy azt én is írtam az évad kritikámban – nekem is ezek szúrták a szememet, különösen a szereplők kinézete. Azonban a sok utalást nem bántam, nem igazán éreztem őket eröltettnek (persze az nem jó, ha egy párbeszéd, csak idézetekből áll), A “punci birodalom” meg sajnos tényleg a korhatár miatt van, bár megjegyzem, hogy szerintem nem vitték annyira túlzásba az infantilis humort, de azért bőven érezhető, hogy elsődlegesen kiknek készült a széria.

    Viszont ami abszolút pozítívum, hogy ahogy haladt előre az évad egyre inkább áttértek az “átivelő szálas” mesélésre, ami kétségtelenül jót tett a sorozatnak.

    Összeségében én is bírtam, és várom már a 2.évad folytatását, mert az első rész alapján nagyon sok potenciál van benne.

  • Pingback: watch this video()

  • Pingback: YouTube()

  • Pingback: http://www.comestech.com()

  • Pingback: paleo restart kit()