Portugál a fiatalok köntösében – a Gór Nagy Mária Színitanoda vizsgaelőadásán jártunk

Portugál című Egressy Zoltán darabot legelőször a Katona József Színházban láttam, ami rögtön belopta magát a szívembe. Nem véletlenül stagnál a színház repertoárján immáron 17 (!) éve az alkotás: kitűnő darab ahhoz, hogy szerelembe ejtsünk valakit a színház intézményével, vagy gyógyíthatatlan színházrajongóként eltöltsünk egy estét Irgács falu kocsmájában. A jóképű idegen, aki egy szép napon megérkezik, feldúlja a falu és főleg a kocsma megszokott rendjét.  Röpködnek a poénok, egyszerre nevetünk a jól eltalált figurákkal, miközben egy idő után már elég otthonosnak érezzük azt a sörszagú kis kocsmát, hogy ráébredjünk, tulajdonképpen mi is ülhetnénk az egyik széken. A Gór Nagy Mária Színitanoda II. éves színésznövendékeinek vizsgaelőadásán jártam.

12308101_918445154857802_1487015652085194392_oEgressy darabját főleg a karakterábrázolása miatt tartom kiváló alapanyagnak egy vizsgaelőadáshoz. Miután magától értetődően elsősorban a fiatalok fellépésén, személyábrázolásán van a hangsúly, a Portugál egyedi karakterein keresztül mutathatják meg tudásuk legjavát.

Bozsó Péter rendezésében a Portugál egy egyórás színmű Irgács lakóiról, amelyben a hangsúly az erős karakterközpontúságon volt. Igyekezett összefogni a történet sarkos pontjait, úgy, hogy mindenkinek legyen ideje megmutatnia azt, hogy mit tud kihozni a szerepéből. Ez persze nem minden esetben sikerült: erős személyiségjegyekkel bíró karakterekről beszélünk, akikből bőven lehet mit kibontani. Ezt persze korántsem olyan egyszerű megtenni: úgy magadévá tenni a színpadot, hogy a cél a közös létezés, alkotás maradjon. Ezzel a szemüveggel nézve pedig korántsem beszélhetünk egyszerű feladatról.

Ilyen különleges és egyéni, könnyen megjegyezhető és megszerethető szereplők bőrében lehet maradandót alkotni. Ennek ellenére, függetlenül a szereplők illusztris jellemétől, bőven volt olyan, aki jobban, és volt, aki kevésbé tudott érvényesülni. A darab biztos pontját mégis az a két kitűnő alakítás jelentette, akiknek a vállán nyugodott az előadás működőképessége. Valázsik Péter a sármos idegen, Bece, akinek érkezése felrázza a nyugodt és megszokott napokat a faluban: kitűnően létezett a sejtelmes szereplő bőrében, akinek egyetlen vágya, hogy elérjen Portugáliába, de hamarosan kiderül, hogy a köztes megállót a helyi kocsmatulajdonos lányában látja meg végül. Takács Zaláné a joviális fellépésű kocsmáros hálás szerepe: valóban ő az, akit akkor is élvezet figyelni, ha éppen nem az ő karaktere van a középpontban, ugyanis minden rezdülésében és gesztusában karakter-hű és hiteles. Igyekszik fenntartani magát és lányát, akit mindenkinél előbb tart, valamint összefogni a falu kis népét, akik között bizony akad egy-két klinikai eset, de kiválóan előadva.

11232896_10207691115656762_7477244130245980189_n

A nagy italos, Sátán (Gerencsér Dániel), aki valahogy mindig megbújik a háttérben egy korsóval a kezében, de mikor éppen nem a legaljára néz, egy mondattal képes a személyiség lényegét átadni; Bece feleségének szerepében Világi Vanessa, aki ugyan nem tölt sok időt a színpadon, de mikor ott van, kihozza a maximumot szerepéből; valamint persze Masni, akinek szerepe a lekettőzés ellenére Váczi Sára előadásában volt a meggyőzőbb számomra.

A Gór Nagy Máriások Portugáljában az volt a legszimpatikusabb, hogy  a fiatalok ezt a teret, bár erős rendezői instrukciók építették fel, képesek voltak önmagukban, egyedül a színpadra lépve szórakoztatóan megtölteni azzal a szerepkoncepcióval, amiben a legmeggyőzőbbnek érezték önmagukat. A tangójelenet, a zenék, valamint a hangulatos befejezés mind remek módon eltalált kedves pillanat, amitől magukénak érezhetik a végeredményt.

Kiváló döntés tehát, ha valaki színpadra kívánja álmodni a Portugált. Főleg akkor, ha ezt a kis kocsmát képes fiatalos lendülettel, hozzáértéssel és kellő humorral megtölteni ahhoz, hogy a darab legalább annyira élni tudjon, mint a korábban megalkotott, sikeres elődjei. Ez a megállapítás pedig fiatal színésznövendékek munkájáról elmondva nem kis szó.

Egressy: Portugál

A GNM Színitanoda másodéves növendékeinek vizsgaelőadása

Rendezőtanár: Bozsó Péter

Masni: Bajnóczi Bettina/Váczi Sára

Bece: Valázsik Péter

Kocsmáros: Takács Zalán

Retek: Bende Máté

Pap: Szívós Tamás

Csipesz: Miller Patrik

Asszony: Szalóki Martina

Feleség: Világi Vanessa

Sátán: Gerencsér Dániel

Továbbá: Dandé Daniella, Domnanits Lilla, Molnár Kata, Vona Eszter

Zene: Hajdu Tamás