A régi tűzhelyek
Már az ősemberek körében is ismert volt a tűz több jó hatása: meleget ad, távol tartja a vadakat, és átsüti az ételt, ezzel jobb ízt adva a húsnak, és kevesebb gyomorrontást a fogyasztónak. Így már egész korán primitív tűzhelyek készültek, sima kőlapokkal, vagy földbe vájt mélyedésekkel, melyek az idők során gáz- és villanytűzhelyekké fejlődtek.
A tűzhely fejlődése
A gáztűzhelyek első formái a kora 19. században jelentek meg, melyek még a gázkályhákból nőtték ki magukat. A legelső típust James Sharp szabadalmaztatta 1826-ban, amely azonban csak a század vége felé terjedt el. Ennek a késésnek infrastrukturális okai voltak, mivel a gázcsövek lefektetése lassan haladt. De mikor a háztartásokban megjelentek a gáztűzhelyek, a főzés jelentősen egyszerűbbé vált, mint a fafűtésű takaréktűzhelyek korában.
Az elektromos áram használata a 20. század elején kezdett elterjedni, és a hálózatok egyre több fogyasztóhoz jutottak el. Az első, részben villanyárammal működő tűzhely már 1909-ben piacra került, azonban az a fajta, ami valóban kizárólag elektromos árammal működött, csak 1977-ben készült el.
A tűzhely a főzőlapot melegítette fel, és így adta át a hőt az edénynek. Alig egy évtized múlva megjelent a modernebb változat, amelyet indukciós főzőlapként ismerhetünk. Ez a mágneses indukciót használva már közvetlenül magát az edényt melegíti, így csak speciálisan a rá tervezett lábasokkal és serpenyőkkel működik. Ezáltal pedig jelentősen energiatakarékosabb elődeinél.
Gáztűzhely vagy villanytűzhely?
A korábbi gáztűzhelyünknél rendszeres probléma volt, hogy ha nem vastag aljú edényt vettünk, akkor hamar kilyukadt, elvékonyodott, deformálódott, ami egy nagyon zavaró és nem éppen pénztárcakímélő helyzet volt. Nem is beszélve arról, hogy ha nem mostuk el azonnal, akkor lassan ráégett egy kormos réteg, ami az idő előrehaladtával, használatonként egyre rosszabb lett. A villanytűzhely esetében ilyen még nem fordult elő, majdnem tíz év alatt csak egy edénytől kellett megválnunk. Az is a fülét engedte el, és így nem lehetett megfogni rendesen. Plusz vitt egy darabot az edény falából is, ami a bármikori kilyukadás kockázatát hordozta magában, és ez egy tésztafőzőnél nem a legoptimálisabb.
A gáztűzhely másik kellemetlen jellemzője az volt, hogy az edények fülét, nyelét, de még a kilógó fakanalat is úgy felhevítette, hogy lehetetlenné tette az érintést. A villannyal működő tűzhely használatánál ilyet nem tapasztalhatunk. A fülek, nyelek maximum langyosak lesznek az edény testétől átvett hő miatt, de nem égetnek meg senkit tésztaszűrés közben.
Másik tapasztalat, hogy bár a villanytűzhely néha kicsit lassabban melegít, nem igazán égethető le rajta az étel. Például nem olyan gyorsan forral fel egy lábosnyi vizet, mint a teljes lángon lobogó gáztűzhely, azonban sosem égette még le a tejet. Korábban hiába álltam mellette és kevergettem folyamatosan, hiába ment csak takaréklángon, a vége minden alkalommal súrolás lett. A villanytűzhely esetében ilyen nem történt, és a tészta se ragadt le, a puding se csomósodott meg.
Emellett az egyik fő előnynek mondható, hogy a villanytűzhely könnyedén tisztítható. Mivel igazából egy sima felületű főzőlapról beszélünk, mindent egyetlen mosogatószivacs-vonással el lehet tüntetni, legyen az olaj vagy szósz, esetleg kifutott tej. Nem kell leemelni egy rácsot, körbetörölgetni a „korongokat”, levakarni a ráégett zsírt. Az edények oldalára rásülő dolgok egy másik kérdés, az nem a tűzhely hibája.
Az indukciós főzőlap, a tűz nélküli tűzhely modern változata
Az indukciós főzőlap még hatékonyabban alakítja át az elektromos áramot hővé, mint az első villanytűzhelyek. Ez úgy hoz létre egy úgynevezett oszcilláló mágneses mezőt, hogy a benne lévő elektromágnesre váltakozó áramot kapcsolnak. Ez pedig nem a főzőlapon, hanem a fölé helyezett edényben hoz létre nagy hatásfokkal hőt, így sokkal energiatakarékosabban juttatja el az ételhez. Valamint az edény körüli levegőt sem melegíti fel, így ez a fajta energiaveszteség sem áll fent. Emellett előnye, hogy ha lekerül az edény a kijelölt helyről, a hőképzés abbamarad, és a főzőlap egy idő után magától teljesen ki is kapcsol. Így nehezen égetheti meg magát az ember.